Egyik legősibb székely település Kézdivásárhelytől öt kilométerre, északra, a 719 méter magas Perkő nevű hegy lábánál. Állítólag a besenyők alapították. Neve De Sancto Spiritu formában az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben bukkan fel először. A Perkő-hegy fennsíkjára épült Szentlélek várát feltehetően Szent István király idejében emelték. Mivel az erődítés az 1241-es tatárdúlás során elpusztult. IV. Béla 1251-ben levélben utasította Lőrincz erdélyi vajdát, hogy haladéktalanul építse újra és védelmét bízza hű várnagyokra. A felújított és megerősített várat a 15. század közepén törökök támadták meg és ismét lerombolták. Az újra felépített várat II. Lajos 1517-ben minden tartozékával együtt Szapolyai János erdélyi vajdának adományozta. Később négy család is osztozott rajta. A kézdiszentléleki vár végleges pusztulása Báthori Zsigmond fejedelemségének (1586-1602) első felére tehető. Egy 1594-ben kelt oklevél már helyrehozhatatlan várként említi. (Kézdiszentlélek várában játszódik Kemény Zsigmond híres regénye: Az özvegy és a lánya.)
A Szent István kápolna: Perkő-hegy tetején ősi, négykaréjos (négylevelű lóhere alaprajzú) kápolna áll, melyet államalapító Szent István királyunkról neveztek el. A fehér falú, piros tetejű kápolnát szép időben Csernátonból is látni lehet. Az egyszerűségében is csodálatos épület Háromszék leglátványosabb műemlékei közé tartozik. A 13. században épült kápolna szentélyét magyar szenteket ábrázoló freskó díszíti. Reneszánsz bejárata 1676-ban készült. Az omladozó kápolnát 1686-ban Kálnoki Sámuel építtette újjá. A minden év augusztus 20-án megrendezésre kerülő kézdiszentléleki Szent István-napi búcsú, a csíksomlyói után a legjelentősebb katolikus rendezvénye a háromszéki és a csíki székelységnek.
A katolikus erődtemplom: A kerek bástyákkal megerősített, nyolcszögű várfallal körülvett kézdiszentléleki katolikus templomot állítólag Losonczi Margit, Jó Sándor (Alexandru cel bun) moldvai vajda felesége építtette. Legalábbis erre enged következtetni az északi oldal egyik támpillérébe illesztett ökörfejes dombormű. (Az ökörfej a moldvai vajdaság címerállata.) Az 1401-ben emelt, a templomot körülölelő védőfalat Apor Katának tulajdonítják. Az eredetileg gótikus stílusú templomot a 18. században építették át barokk stílusban.