Egykor virágzó bányásztelepülés, napjainkban népi faragómestereiről, bútorfestőiről híres erdővidéki falu Baróttól hat kilométerre északra, a Vargyas-patak völgyében. Máig vitatott, hogy a település vette fel a Vargyas-patak nevét, vagy fordítva: a falu volt a sebes vizű kis folyó névadója. Határában van Székelyföld legnevezetesebb barlangja, a homoródalmási cseppkőbarlang, amely a tatárdúlások idején gyakran nyújtott biztos menedéket a környékbelieknek.
Vargyas egyik nevezetessége a 16. században épült úgynevezett Daniel-kastély. A báró Daniel család neve a 15. század végén jelent meg a környék dokumentumaiban. Noha a kezdetben vargyasi előnevet viselő Daniel család története egészen a 19. századig egybefonódott a faluéval, eredetükről szinte semmit nem tudni. A botanikus kertszerű, dendrológiai park közepén álló, eredetileg reneszánsz stílusú épületet a Daniel család építtette egy korábbi udvarház helyén. Az új épület a gyakori török portyázások, majd a kuruc-labanc harcok során megsérült, ezért a 18. században Daniel István (1684-1774) barokk stílusban átépíttette. A szép épület később Daniel Elek (1779-1812) jóvoltából klasszicista elemekkel is bővült. Szerencsére a gyakori átalakítások megkímélték a kastély déli reneszánsz árkádsorát és faragott címereit.
Az 1948-as államosítást követően – Erdély más kastélyaihoz, kúriához hasonlóan – a Daniel-kastély a helyi kollektív gazdaságé (téesz) lett. A felelőtlen téeszesek az épület gótikus lovagtermét, szobáit birkaólnak használták, melyekben több mint egy méter vastagságú trágya rakódott le.
Esztergom város önkormányzata 2005. nyarán háromszázezer euróért megvásárolta a Daniel-kastélyt, a hozzá tartozó kerttel együtt.
Az épületet 2000 után kapták vissza a Daniel család leszármazottai. Ám kénytelenek voltak eladni, mivel együttes erővel sem bírták volna fenntartani. A kastélyra több vevő is jelentkezett, némelyik jóval többet ígért az esztergomiaknál, ám Danielék úgy döntöttek: „Nem az ár, hanem a vásárló a fontos” alapon a Duna-parti városnak adják el az épületegyüttest.
Az esztergomiak azt tervezik, üdülőként hasznosítják a kastélyt. Öt-nyolc éven belül felújítják az épületet, melyben mozi és könyvtár működik majd, de lesznek vendégszobák is, melyeket a helybeliek is igénybe vehetnek.
A tulajdonosváltásnak a vargyasiak is örültek. Abban bíznak, a felújított kastély serkentőleg hat majd a település idegenforgalmára.
Az 1841-ben épült vargyasi református templomot 1994-ben lebontották. Az új templom tervének elkészítésére az Ybl- és Kossuth-díjas Makovecz Imre építészt kérték fel. A tervek elkészültek és 1997. május 31-én ünnepélyes keretek között le is rakták az új templom alapkövét. A földmunkák során egy középkori templom falmaradványaira, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott tárgyra, feltehetően keresztelőmedencére bukkantak. Utóbbin: „Mihály Isten szentje” felirat olvasható. Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként beépíttetett az új templom falába, hasonlóképp az egyik gótikus ablak csúcsíves zárórészét is. Az új vargyasi református templomot 2005. október 2-án szentelték fel. Addig a református gyülekezet a Daniel-kastélyban tartotta istentiszteleteit.