Gyógyvizéről
híres ősi fürdőváros
Szászvárostól tizennégy
kilométerre,
északra, a Maros jobb partján. Helyén
már az ókorban is
település állt. A dák
Germisara (hévíz) a rómaiak
idején
Thermae Dodonae néven vált
népszerűvé. A kezdettől királyi
birtoknak számító
település neve Máté,
erdélyi vajda 1271-ben
kelt adománylevelében bukkan fel
először. Az algyógyi birtokot
(possessionis regalis Dyog) Zsigmond király 1397-ben
Iván fiának,
Máramarosi Gurzónak adományozta.
Hét év múlva azonban
visszavette a birtokot, és kétfelé
osztotta. Egyik felét a Töreki
családnak, a másikat Illyei Dénes
János nevű fiának adta. A
hűtlenné vált Illyei
Jánostól 1467-ben Mátyás
király elvette
a birtokot és dengelegi Pongrácz János
erdélyi vajdának
ajándékozta. Valószínűleg a
Pongrácz család kezdte el az
algyógyi Diód várának
építését, melyet egy
1476-ban kelt
levélben már castro nostro Dyod-ként
említenek. Az örökös
nélküli Pongrácz
Mátyás halála után a birtok
visszaszállt a
koronára. Castrum Aldyod-ot II.
Ulászló 1501-ben Corvin Jánosnak
adományozta, akitől 1504-ben fia, Kristóf
örökölte. A Corvin
Kristóf halálát követő
években az algyógyi vár sűrűn
cserélte gazdáit. Volt Tarczai János
székely ispáné, Radul
havasalföldi vajdáé, Podmaniczky
János királyi főkamarásé,
Szobi Mihályé, majd Neagoe Basarab
havasalföldi vajdáé,
végül
ozsdolai Kuun Lászlóé.
(Utóbbi Szapolyai /vagy Zápolya/
Jánostól
kapta.)
A
mohácsi csata után I. Ferdinánd
elvette Algyógyot a lázadó Kuun
Lászlótól és
malomvízi Kendeffy Jánosnak
adományozta. 1559-ben
Izabella királyné Algyógyra
menekült a törökök elől. A
török
elfoglalta a várat, de a királyné
időben elmenekült. János
Zsigmondnak 1562-ben ostrommal sikerült visszafoglalnia
Algyógy
várát, melyet aztán leromboltatott. A
16. század utolsó felében
a Kuun család visszaszerezte a birtokot. A lerombolt
várat azonban
nem állították helyre, hanem kőfallal
vették körül, és
kastéllyá alakították
át. A Kuun család tagjai az 1848-1849-es
szabadságharcban vesztették
életüket.
Református
templomok: A ma már
zömében román ajkú
Algyógynak két református temploma is
van.
Mindkettő a település közepén,
egy parkszerű, gondozott kertben
áll. Egyik úgynevezett teremtemplom, melyet az
1930-as években
átépítettek. Az
átalakításkor –
megőrzés céljából
–
beleépítették a hajdani
római fürdő köveinek, szobrainak,
domborműveinek, illetve a korábbi templom gótikus
elemeinek egy
részét. Az épületben jelenleg
használt ágyakat, heverőket
tárolnak. Szomszédságában
áll a stílusában szinte
egyedülálló
Árpád-kori református
körtemplom. A zsindelytetős kis épület
jelentős része szintén a régi
római fürdő köveiből
készült.
Eredetileg katolikus volt, a 17. században került a
református
egyház tulajdonába.
|