vissza a nyitólapra







Gyógyvizéről híres ősi fürdőváros Szászvárostól tizennégy kilométerre, északra, a Maros jobb partján. Helyén már az ókorban is település állt. A dák Germisara (hévíz) a rómaiak idején Thermae Dodonae néven vált népszerűvé. A kezdettől királyi birtoknak számító település neve Máté, erdélyi vajda 1271-ben kelt adománylevelében bukkan fel először. Az algyógyi birtokot (possessionis regalis Dyog) Zsigmond király 1397-ben Iván fiának, Máramarosi Gurzónak adományozta. Hét év múlva azonban visszavette a birtokot, és kétfelé osztotta. Egyik felét a Töreki családnak, a másikat Illyei Dénes János nevű fiának adta. A hűtlenné vált Illyei Jánostól 1467-ben Mátyás király elvette a birtokot és dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának ajándékozta. Valószínűleg a Pongrácz család kezdte el az algyógyi Diód várának építését, melyet egy 1476-ban kelt levélben már castro nostro Dyod-ként említenek. Az örökös nélküli Pongrácz Mátyás halála után a birtok visszaszállt a koronára. Castrum Aldyod-ot II. Ulászló 1501-ben Corvin Jánosnak adományozta, akitől 1504-ben fia, Kristóf örökölte. A Corvin Kristóf halálát követő években az algyógyi vár sűrűn cserélte gazdáit. Volt Tarczai János székely ispáné, Radul havasalföldi vajdáé, Podmaniczky János királyi főkamarásé, Szobi Mihályé, majd Neagoe Basarab havasalföldi vajdáé, végül ozsdolai Kuun Lászlóé. (Utóbbi Szapolyai /vagy Zápolya/ Jánostól kapta.)
A mohácsi csata után I. Ferdinánd elvette Algyógyot a lázadó Kuun Lászlótól és malomvízi Kendeffy Jánosnak adományozta. 1559-ben Izabella királyné Algyógyra menekült a törökök elől. A török elfoglalta a várat, de a királyné időben elmenekült. János Zsigmondnak 1562-ben ostrommal sikerült visszafoglalnia Algyógy várát, melyet aztán leromboltatott. A 16. század utolsó felében a Kuun család visszaszerezte a birtokot. A lerombolt várat azonban nem állították helyre, hanem kőfallal vették körül, és kastéllyá alakították át. A Kuun család tagjai az 1848-1849-es szabadságharcban vesztették életüket.
Református templomok: A ma már zömében román ajkú Algyógynak két református temploma is van. Mindkettő a település közepén, egy parkszerű, gondozott kertben áll. Egyik úgynevezett teremtemplom, melyet az 1930-as években átépítettek. Az átalakításkor – megőrzés céljából – beleépítették a hajdani római fürdő köveinek, szobrainak, domborműveinek, illetve a korábbi templom gótikus elemeinek egy részét. Az épületben jelenleg használt ágyakat, heverőket tárolnak. Szomszédságában áll a stílusában szinte egyedülálló Árpád-kori református körtemplom. A zsindelytetős kis épület jelentős része szintén a régi római fürdő köveiből készült. Eredetileg katolikus volt, a 17. században került a református egyház tulajdonába.
algyogy01.jpg algyogy02.jpg algyogy03.jpg algyogy04.jpg
algyogy05.jpg algyogy06.jpg algyogy07.jpg algyogy08.jpg
algyogy09.jpg algyogy10.jpg algyogy11.jpg algyogy12.jpg
vissza a nyitólapra