Szász alapítású község Segesvártól tizenöt kilométerre, délre, a Segesd-patak völgyében (Nem tévesztendő össze a Nagyszeben és Szászsebes között elterülő Nagy- és Kisapolddal.) Az Apold elnevezés 1309-ben, a segesvári püspökség és néhány szász egyházközség között folyó tizedper iratai közt, a felperes Nikolaus von Apoldia nevében bukkan fel először. A lakossági arány változása a település nevét is megváltoztatta, Hunyadi János 1446-os látogatásakor már Trappoldként említették. A segesvári püspökséghez tartozó településnek 1500-ban saját iskolája és malma volt. Akkortájt kilencvenhárman lakták: nyolcvankilenc gazda és négy juhász.
A szépen fejlődő szász településre 1658-ban török csapatokat kvártélyoztak be. Néhány évtized múlva tűzvész pusztította el a házak többségét, ezért 1694-ben elengedték a falu adóját. Száz évvel később, 1797-ben, ismét nagy tűzvész pusztított Apoldon, csak a templom és néhány lakóépület maradt épen. A leégett házakat újraépítették és az időközben községgé terebélyesedett település 1830-ban évi két alkalomra szóló vásártartási jogot kapott a szászoktól.
Az 1848-49-es szabadságharc nem érintette Apoldot, de 1872-ben újabb tűzvész okozott jelentős pusztítást. A valódi felvirágzást azonban a Segesvár és Szászágota között 1898-ban megépült keskeny nyomtávú vasútvonal beindítása hozta el Apold számára.
Az erődtemplom: Az impozáns apoldi erődtemplom a település közepén emelkedő hegykúpról uralja a környéket. Helyén korábban egy 13. században épült, torony nélküli bazilika állt, melyet a 15. században alakítottak át késő gótikus stílusú csarnoktemplommá. Ekkor emelték a harangtornyot is. A 16. század első felében, 1504 és 1529 között a templomot kettős falgyűrűvel vették körül. A külső, támpillérekkel megerősített, három-négy méter magas falat lőrésekkel látták el. Az átalakítás során a harangtornyot is megmagasították és szintén lőrésekkel látták el, a belső falat pedig tornyokkal, bástyákkal erősítették meg. Ebben az időben készült a kaputoronynak számító Haferturm, vagyis Zabos-torony, a Wisser Turm, azaz Fehér-torony. A várőr az úgynevezett Iskola-toronyban (Schulturm) lakott. Az épületegyüttest először 1611-ben, majd 1634-ben renoválták. A harangtorony óráját 1723-ban említik először. A sajátos módon az oltár fölé elhelyezett orgonát a kor híres orgonaépítője, Johann Theis készítette 1821-ben. A templomot 1910-ben újrafedték.
Az ezredforduló után ismét elkezdődött az erődtemplom felújítása. A munkálatok jelenleg is folynak.