 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
Háromszéki
székely
község
Sepsiszentgyörgytől hét kilométerre,
északnyugatra, a Geje- és az
Árkos-patak
találkozásánál.
Nevét
egyesek a régi avar sáncokkal,
árkokkal, mások az Ákos nevű
székely törzzsel hozzák kapcsolatba. A
hagyomány szerint Árkost
az 1241-es nagy tatár-dúlást
követően a szomszédos lerombolt
falvak: Szentegyháza, Bonc, Oroszfalu, Bedőháza
és Pinczehely
lakói építették, a
könnyebben védhető völgyteknőben.
Árkos
első írásos említése
1332-ből származik.
A templomvár: Az árkosi neobarokk stílusú unitárius templom egy korábbi, jóval kisebb, az évszázadok során többször átépített, feltehetően Árpád-kori templom helyén épült 1831-1833 között. A régi épület épen maradt északi falrészét az új templom építésekor felhasználták. Az olasz mintára szabályos ötszög alakú, sarkain kiugró, szintén ötszög alaprajzú fedett bástyákkal megerősített védőfal a 17. században épült. Legalábbis erre lehet következtetni a várfal külső részén látható, 1639-es feliratból. (A hagyomány szerint 1658-ban törökök és tatárok támadták meg Árkost, melynek lakóit az erős várfal óvta meg a pusztulástól.) A déli szöglet, barokk- tetősisakos tornya helyén eredetileg bástya állt, melyet az 1600-as évek második felében alakítottak át harangtoronnyá. Az építményt az 1829-es és 1839-es földrengés annyira megrongálta, hogy 1844-ben lebontották. Akkor emelték a jelenlegi tornyot, és szintén akkor vágták a kaput is. Egyébként a vártemplom tornya Kovászna megye legszebb hangú, egyben legnehezebb harangjával büszkélkedhet, amely kereken egy tonnát nyom. A bástyák a védelmi célok mellett békeidőben alkalmanként gabonaraktárként is szolgáltak. Akárcsak a védőfal belső oldalán kialakított kamrasorok. Napjainkban a délnyugati sarokbástya egyik szobájában helytörténeti kiállítás kapott helyet. Szentkereszty-kastély: A több hektáros park és arborétum közepén elhelyezkedő neobarokk stílusú kastélyt a Szentkereszty család építtette 1870-ben. (Báró Szentkereszty Zsigmond huszár őrnagy részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, ezért évekig Nagyszebenben raboskodott.) Az épületben, melynek kapubejáratát nyugvó oroszlánok őrzik napjainkban hangversenyeket és más rendezvényeket tartanak. A község fölé emelkedő, erdőkkel borított hegyekben húzódik meg az árkosiak tatár kori rejtekhelye: a Várhegyi-vár. |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |