Székely alapítású, napjainkban vegyes (német és román) ajkú község Nagyszebentől tíz kilométerre, nyugatra. (Brassótól tíz kilométerre, délre, a törcsvári út mentén van egy másik, azonos nevű település.)
Kereszténysziget alapításának ideje ismeretlen. Csak annyit tudni: kezdetben székelyek lakták. A székelység kihalásával a 12. században szász telepesekkel népesítették újra. A község közepén álló, eredetileg háromhajós templomot a 13. századi tatárdúlás után kezdték építeni. A 15. században egységes csarnoktemplommá építették át. Ezzel egyidejűleg vastag erődfallal vették körül, amely udvarát két részre osztja. Az öt toronnyal megerősített védőfalhoz belülről kamrasor csatlakozik. Román stílusú alapokon nyugvó, gúlasisakos, négyfiatornyos tornyát 1498-ban a nagyszebeni András építőmester emelte. 1658-ban a törökök feldúlták Keresztényszigetet, lakóit lemészárolták. A lakatlan települést 1660-ban osztrák telepesekkel népesítették be. 1690-ben, a német fővezér, Heisler tábornok és Teleki Mihály egyesített serege fölött Zernestnél fényes győzelmet arató Thököly Imre Keresztényszigetre rendelte a főrendeket országgyűlésre, ahol fejedelemmé választatta magát.
A védőtornyokkal és vastag fallal megerősített védmű viszonylag épségben vészelte át a történelem viharait.