vissza a nyitólapra







Műemléktemplomáról és annak freskóiról híres község Székelyudvarhelytől tizenegy kilométerre, délnyugatra, a Nagy-Küküllő és a Kányád-patak találkozásánál. Neve Bugus alakban, egy 1333-ban kelt oklevélben bukkan fel először.
A tizenegy települést tömörítő község központját uraló, a Kányád-patak partmagaslatára épített, viszonylag alacsony kőkerítéssel kerített református templom, az egykori Udvarhelyszék egyik legszebb középkori templomának számít. Átlós támpillérekkel megerősített, hatalmas tornya többszöri átépítés eredménye. Építését eredetileg román stílusban kezdték el, a 14. században – a román és a csúcsíves közti – úgynevezett átmeneti stílusban folytatták, végül a 15. században, gótikus stílusban fejezték be. Később a főhomlokzat elé védelmi célból vastag falat húztak. Azóta a harangkötelekhez csak egy keskeny és ferde nyíláson át lehet bejutni. (Ekkor került át főbejárat a templom déli oldalára.) A tornyot 1842-ben megmagasították, körtornácát elbontották. Közvetlenül a vaskos torony mögött, azzal szervesen egybeépülve kezdődik a templom gótikus hajója. A hármas térfűzésű sort a hajónál alacsonyabb, különtetővel ellátott, támpillérekkel megerősített, sokszögzáródású szentély zárja. A templomhajó nyugati falán kezdődik és a teljes északi fal hosszát betölti az a három, egymás alá festett (falképsor) freskó, melynek felső sora Szent László király legendáját, a középső antiochiai Szent Margit történetét, míg az alsó az Utolsó ítélet jeleneteit: a szivárványon ülő, világítélő Krisztust, Szűz Máriát, János evangélistát, Szent Pétert, a feltámadást, a mennyországot és a poklot ábrázolja. (A középen ülő Jézus körüli dicsfény jobb oldalán rovásírás látható, melyet egyesek Atya-istennek, mások Atyai Estánnak – a freskók feltételezett készítőjének neve – olvasnak.) Keltezésük alapján a freskók a 13. század vége és a 15. század eleje közt készültek. A finoman kidolgozott festményeket a reformációt követően bemeszelték, illetve bevakolták, csak az 1898. évi javításkor tárta fel a kiskunfélegyházi születésű rajztanár, művészettörténész és etnográfus, Huszka József.
A templom nyolcvan festett kazettából álló mennyezete 1724-ből (festői: Stephan Fabritius és Daniel Philip), festett kórusa 1791-ből származik. A szószékkoronát a borosjenői Korda család készíttette 1749-ben. Ugyancsak a templom büszkeségei közé tartozik a festett úrasztal is, amelyet Borsai Nagy József készíttetett 1764-ben.
bogoz01.jpg bogoz02.jpg bogoz03.jpg bogoz04.jpg
bogoz05.jpg bogoz06.jpg bogoz07.jpg bogoz08.jpg
bogoz09.jpg bogoz10.jpg bogoz11.jpg bogoz12.jpg
bogoz13.jpg bogoz14.jpg bogoz15.jpg bogoz16.jpg
bogoz17.jpg bogoz18.jpg bogoz19.jpg bogoz20.jpg
bogoz21.jpg bogoz22.jpg bogoz23.jpg bogoz24.jpg
bogoz25.jpg bogoz26.jpg bogoz27.jpg bogoz28.jpg
bogoz29.jpg bogoz30.jpg bogoz31.jpg bogoz32.jpg
vissza a nyitólapra