Színmagyar székelyföldi település Csíksomlyótól nyolc kilométerre, északkeletre, a Somlyó hegy lábánál. Neve mai formájában egy 1333-ban keltezett pápai tizedjegyzékben bukkan fel először, mint saját plébániával rendelkező falu. A dokumentum szerint plébánosa, bizonyos István pap abban az esztendőben nyolc banálist fizetett.
A Szent János kápolna: A Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kápolnáját Székelyföld legértékesebb műemléképületei között tartják számon. A Delne és Csicsó közt félúton magányosan álló, késő gótikus stílusú, csúcsíves mennyezetű templom építését 1450 tájára valószínűsítik. Feltehetően egy korábbi, román kori templom helyén emelték. Legalábbis megmaradt román stílusjegyei alapján erre lehet következtetni. A templomot – melyen egykor három falu: Csíkcsicsó, Csíkdelne és Csíkpálfalva osztozott – tizenkét támpillérrel megerősített, kör alakú védőfal veszi körül. A 15. században emelt tornyot és a templomot faragott kövekből emelt pillérek támasztják. Gótikus szentélye csúcsíves, hálóboltozatos. Keleti falán befalazott csúcsíves ablak nyomait látni. A templom bejárata fölötti hárommezős – Szent Mihályt, a keresztre feszített Jézust, valamint Szent Pétert ábrázoló – külső freskó feltehetően 1460 és 1465 között készült.
Faragott díszei alapján, a csíki mezőn magányosan álló templomot nagy valószínűséggel olasz mesterek építették. A templomhajó hálóboltozatát 1613-ban archaikus motívumokkal díszített kazettás mennyezettel takarták el. A fából készült szárnyas oltárt 1675-ben avatták fel s szentelték meg.
A 18. században mindhárom falu önállósult és új templomot épített. (A csicsóiak először magukkal akarták vinni a Szent János kápolnát. Meg is kezdték a falak bontását, végül lemondtak szándékukról.) A kápolna környéke idővel elnéptelenedett, és az épületet egyre ritkábban használták. Legutóbb 1970-ben restaurálták. Azóta állaga annyira megromlott, hogy 2005-ben gyűjtést kezdeményeztek megmentésére. A költséges munkálatokat ugyanis a magyarországi szaktárca és az Illyés Közalapítvány együttesen sem tudta finanszírozni. Közben a templom kazettás mennyezetét leszedték, helyreállították, ám mindaddig egy raktárban őrzik, amíg sikerül megjavítani a templom foghíjas és folyamatosan beázó tetejét.
A nagyszabású gyűjtési akciót 2005. augusztusában az ausztriai Szentmargitbányán kezdték, melynek temploma nagyjából azonos korú és méretű a csíkdelneivel. Ráadásul mindkét erődtemplom a gyászos emlékű 1920-as trianoni békediktátumot követően került a határon túlra.
Néhány éve felvetődött, hogy a gazdátlan kápolna gondozását a magyarországi pálos rend vállalja fel. Ám konkrét döntés még nem született.