Ma már zömében román ajkú nagyközség Szászsebestől délkeletre, a Székás-patak egyik oldalvölgyében. Alapítását a 12. században betelepített szászoknak tulajdonítják. A település déli határában emelkedő dombon áll a doborkai erődtemplom. Helyén eredetileg egy tizenhét és fél méter magas őrtorony állt. Ehhez építették hozzá Mátyás király idejében (1481) a négy-négy támpillérrel megerősített, jelenlegi templomot, melyet 1515-ben fejeztek be. (Nagyjából azonos időben a közeli Kelnek és a szomszédos Szászorbó erődtemplomával.) A munkálatok során a tornyot közel hét méterrel megtoldották. A templomot egy méter vastag, lőrésekkel ellátott és számos támpillérrel megerősített, szabálytalan ellipszis alakú védőfal veszi körbe. Az erődtemplom udvarára, a fal keleti oldalán kialakított előudvaron és a négyszög alaprajzú, zömök kaputornyon át lehet bejutni. Az évszázadok történelmi viharaiban a gótikus stílusú templom hajójának mennyezete beomlott, mai dongaboltozata 1741-ben készült.