Ősi szilágysági település Zsibótól huszonhat kilométerre, délkeletre. Környéke már a római időkben lakott terület volt. Alapításáról nem maradtak fent dokumentumok. Neve alapján eredetileg a Csákiaké lehetett, majd a Jósika család birtokába került. A falu déli szélén emelkedő dombon egykor római castrum állt. Az erődítés helyére a Jósika család kastélyszerű udvarházat épített, amely később a birtokkal együtt a Haller családé lett. Wesselényi Miklós 1785-ben emberei élén megostromolta a kastélyt. Haller János Bécsben panaszt tett Wesselényi ellen, akit tette miatt nyolc évre Kufstein várába zártak.
A kastélyban a kollektivizálás (téeszesítés) után a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet székháza működött. Aztán az 1960-as években a járási és megyei tanács úgy döntött: szanatóriummá alakítja át az impozáns épületet. A tervek el is készültek, a szükséges építési engedélyek is rendre megérkeztek, csak épp a kivitelezéshez szükséges pénzt nem volt hajlandó biztosítani senki. A helybeliek egy ideig még reménykedtek, végül lemondtak turizmusfejlesztő álmaikról.
Mostoha sorsa ellenére a csákigorbói kastély túlélte a kommunista diktatúrát. Pusztulása csak az 1989-es események után kezdődött el. Mivel örökösök nem jelentkeztek, a helybeliek saját építkezéseikhez széthordták az épület köveit, tégláit. Napjainkban már a kastély alapjait is nehezen lehet megtalálni. Mindössze a beomlott tetejű kápolna, annak tornya, a kastélyudvar díszének számító kút és a kastély kapubejárata áll még. Valamennyi rendkívül rossz állapotban. Félő, hogy néhány év múlva nyoma sem marad az egykor csodálatos épületegyüttesnek.