Gyógyvízéről és fürdőtelepéről híres, eredetileg magyar, majd szász többségű, ma már zömében román ajkú község Medgyestől tizenöt kilométerre, északnyugatra. A szászok Baasennek, a magyarok Felsőbajomnak vagy Báznának nevezték. Román neve: Bazna.
A település központjában emelkedő magaslatot impozáns, késő gótikus stílusú erődtemplom uralja, amelynek építését a 15. század végén kezdték el és a 16. század elején (1504) fejezték be. Szentélyét és északi oldalát egy-egy nyolcszög alaprajzú, gúlasisakos torony egészíti ki. A gyakori háborús veszély miatt az 150-as években a templomot három, négyzetes alaprajzú külső toronnyal megerősített védőfallal vették körül. Udvarára faerkélyes, lőrésekkel ellátott kaputornyon (egyben ez a templomtorony) keresztül lehet bejutni, melyben három, a 15. század első feléből származó harang lakik. A reformációt követően az ismeretlen titulusú templom az evangélikusoké lett, ám vasár- és ünnepnapokon a település nagyszámú magyar református közössége is használja.