A
francia
autógyártás kezdete a Renault
cég
alapításához fűződik. A
vállalat alapítója Louis Renault, egy
jómódú posztókereskedő
harmadik gyerekeként 1877-ben született,
Párizsban. Alig volt tizenhét éves,
amikor egy rokona
sétakocsizásra vitte egy de Dion
típusú automobillal. A műszaki
dolgok iránt rendkívül
fogékony fiatalembert elbűvölte a
csodálatos masina, és megszületett az
elhatározás: ő is készít
egyet.
Négy
év múlva a huszonegy éves Louis
két
segédmunkás
közreműködésével, a
család kis billancourti
(Párizs külvárosa)
üzemében össze is
állította járművét,
melynek motorját de Diontól
vásárolta. Az automobil
négylépcsős
sebességváltóját maga Louis
Renault konstruálta, s melynek
negyedik fokozata „direkt” volt, azaz a motor
közvetlenül a
kardántengelyt hajtotta. Ez a megoldás
korszakalkotó előrelépést
jelentett más járművekkel szemben,
melyeknél az utolsó
sebességfokozat is fogaskerekekkel kapcsolódott a
tengelyhez és
kellemetlen zörgést okozott. Renault
kocsijában nem hallatszott
fogaskerékzaj.
Louis hamarosan
szabadalmaztatta új hajtóművét,
és rábírta két idősebb
fivérét: Marcelt és Ferdinandot egy
közös vállalkozás
megalapítására, melynek
eredményeként
1899. március 21-én létrejött
a Societé Renault Freres (a
Renault Testvérek Társasága). Az
esztendő végére az alig
húszfős vállalat létszáma
százra, míg a legyártott
gépkocsiké
hatvanra emelkedett.
Louis és Marcel
szinte valamennyi autóversenyen
részt vett, melyeket rendre meg is nyertek. A győzelmek
kitűnő
reklámul szolgáltak a gyárnak, amely
öt év alatt háromezer
gépkocsit készített. Az 1904-től
1907-ig terjedő időszakban
hétezer gépkocsi gördült ki a
gyár szerelőcsarnokából.
Ezidőtájt a Renault már Európa
legnagyobb üzemének
számított.
Itt vezették be először a futószalagot.
A világhírnév azonban
még váratott magára. Azt az első
világháború hozta meg a
vállalatnak.
Történt,
hogy 1914-ben Németország fittyet
hányva a Belgium semlegességére
átgázolt az országon és
benyomult Franciaország területére. Mire
a franciák észbe
kaptak, a németek már Párizs
határában voltak. Úgy tűnt,
képtelenség feltartóztatni őket,
amikor 1914. szeptember 7-én
Joseph Gallieni tábornoknak, a francia haderő
főparancsnokának
zseniális ötlete támadt.
Utasította Párizs katonai
parancsnokát,
hogy gyűjtse össze a főváros összes
fegyverforgatásra alkalmas
férfiját, nyomjon fegyvert a kezükbe,
majd ültesse taxiba őket,
és vonuljanak ki Marnehoz. Párizsban
akkortájt ezerkétszáz
Renault taxi üzemelt. Mindegyikre felkapaszkodott
öt-hat fegyveres,
aztán irány a harctér! A
veszettül pöfögő konvoj épp
idejében
érkezett. A németeket meglepte a
váratlanul felbukkanó túlerő:
a csatát elvesztették,
lendületük megtört, és
Párizs
megmenekült. Ezzel a győzelemmel viszont a Renault
végképp beírta
nevét a világtörténelembe.
|