 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
A
Porsche-autók
névadó konstruktőre, Ferdinand
Porsche 1875. szeptember 3-án, az Osztrák-Magyar
Monarchiához (ma
Csehországhoz) tartozó Masseldorfban
született. A kivételes
műszaki képességekkel megáldott
Ferdinand már gyermekként
élénk
érdeklődést mutatott a
különböző szerkezetek, gépek
iránt.
Tizenöt éves korában bádogos
inasnak jelentkezett szülővárosa
textilgyárába. Három évvel
később, friss
szakmunkás-bizonyítványával
a zsebében Bécsbe ment, ahol a
magyar származású Egger
Béla, Vereinigte Elektrizitäts Bela
Egger & Co nevű cégénél
helyezkedett el. Az invenciózus
fiatalember számos ötlettel, megoldással
öregbítette a
vállalkozás hírnevét,
közben „fekete”, azaz nem hivatalos
hallgatóként elvégezte a Technikai
Múzeum elektrotechnikai karát.
Bár szakmai tudását anyagilag magasan
elismerték, néhány év
múlva Ferdinand mégis
búcsút vett második
munkaadójától is,
és a Jacob (egyes források szerint: Ludwig)
Lohner & Co.
Császári és Királyi Udvari
kocsigyártó céghez
szerződött.
Lohner alkalmas társnak, az akkortájt villamos
autók gyártásával
kísérletező gyár pedig
ideális helyszínnek bizonyult a
megszállottan kutató fiatalember
számára első,
kétüléses
elektromos autója megtervezéséhez
és
elkészítéséhez. A
két
konstruktőrről Lohner-Porsche névre keresztelt
jármű
korszakalkotó vívmánynak
számított, ugyanis négy villanymotorja
tengelykapcsoló nélkül, direkte a
kerekeket hajtotta. Teljesen
hangtalanul! Nem véletlenül keltett nagy
feltűnést az 1900-ban
megrendezett Párizsi
Világkiállításon.
Két évvel később Ferdinand egy úgynevezett mixtwagen-t szerkesztett. A járműből már a próba napján rendelt egyet-egyet Ferenc Ferdinánd trónörökös és báró Nathal Rotchild bankár. A kutatásokra fordított hatalmas összegek azonban megrendítették Lohner cégét, és 1906-ban Ferdinand Porsche kénytelen volt búcsút venni konstruktőrtársától. A Daimler csak erre várt. Alig két héttel később Porschét kinevezték a Daimler Motor ausztriai részlegének (Austro Daimler) műszaki igazgatójává. Ám Ferdinand itt sem töltötte tétlenkedéssel az időt. Hamarosan pompás kis kocsit tervezett és szerkesztett, melynek Jellinek lányáról a Maya nevet adta. (Maya annak a Mercedesnek volt a húga, akiről minden idők leghíresebb autóját nevezték el.) Egy évvel később Porsche tervezőasztalán megszületett a Tulipán nevű versenyautó. A virágnevű csodajármű a Prinz Heinrich-versenyen százhetvenhat versenyzőt maga mögé utasítva lett az első. A sikerek dacára Porsche 1923-ban egy nézeteltérés miatt megvált az Austro Daimlertől és Stuttgartba utazott, ahol azonnal kinevezték a Daimler központ konstrukciós irodájának vezetőjévé. Stuttgarti ténykedése eredményeként születtek meg a Mercedes Benz S, SS és SSK-típusai. Hosszas előkészületi munkát követően 1931-ben Ferdinand Porsche végre megalapíthatta saját tervezőirodáját, a mai Porsche AG ősét. Három év múlva a Birodalmi Autóipari Szövetség (s nem Hitler) megbízta egy népautó (Volkswagen) kifejlesztésével. A formája miatt „Bogárnak” becézett gépkocsi az 1939-es berlini autókiállításon mutatkozott be. A furcsa kis négykerekű rövidesen a világ legnépszerűbb kisautójává vált. Gyártásával csak az 1960-as években álltak le. A második világháború idején Porsche számos felkérést, megbízást kapott különböző hadi cégektől. A háború után a franciák a nácikkal való kollaborálás címén letartóztatták, és csak jelentős összeg ellenében engedték szabadon. (Állítólag sikerült rákényszeríteniük, hogy részt vegyen a Renault cég Dauphin nevű népautójának tökéletesítésében.) Ferdinand Porsche 1951-ben hunyt el. Halála előtt azonban még részt vehetett legendás sportautójának, a Porsche 356-nak bemutató ünnepségén. A Porsche-sportautók gyártását fia vette át. Az üzem ma a legkisebb, de a legsikeresebb autógyártó Németországban. Stuttgart városnak jóval több adót fizet, mint a Mercedes. Komoly nyereségének köszönhetően az egyetlen olyan német autógyár, amely még családi tulajdonban van. |
||
|
