A Kálnoky család ősi fészke Sepsiszentgyörgytől hét kilométerre, északra. Közigazgatásilag a szomszédos Sepsiköröspatakhoz tartozik. Kálnokot azok a sepsi törzshöz tartozó székelyek alapították, akik az 1200-as évek első felében, a Szászsebeshez közeli Kelnekről érkeztek a mai Háromszék területére. A székelyek a település nevét is magukkal hozták, melyet a szláv kalnik – sáros szóból származtatnak. Kálnok neve először 1225-ben bukkan fel először az írásos emlékekben. Az 1332-es pápai tizedjegyzék már Sacerdos de Kalnukként említi, mint parochiális helyet.
A háromszéki település a 19. század végén a lótenyésztés révén válik ismertté. A sepsiszentgyörgyi ménteleppel közösen, elsősorban katonai célokra neveltek itt állományt. A híres tenyészetet1898-ban a VI. hadtesthez tartozó császári-királyi állandó lóvásárlási bizottság is meglátogatta. Sokáig a Bedő Dániel felügyelő és Kese Lajos állatorvos vezette csikóneveldét, a magyar lóvásárlás egyik fontos telephelyének tekintették.
A református templom: Feltehetően a 15. században épült, gótikus stílusban. Védőfala eredetileg jóval magasabb volt, később azonban visszabontották. A templomnak tornya, harangjai a templommal szomszédos haranglábban laknak. Az 1781-ben készült fatorony, harangláb az erdélyi népi építészet értékes emlékének számít. A templomot a 17. század második feléig közösen használták a helyi reformátusok és unitáriusok. Az 1650-es években a két felekezet annyira összekülönbözött a templom használatán, hogy az unitáriusok elhatározták, saját templomot építenek.
Az unitárius templom (a fotókon) 1674-ben készült el. Csakhogy ennek sem volt tornya, ezért 1783-ban a református temploméhoz hasonló, ám jóval egyszerűbb haranglábat állítottak fel a templom külső udvarán. Akárcsak a reformátusokéban, ebben is két harang lakik. Így most Sepsikálnok abban a kiváltságos helyzetben van, hogy egyszerre két haranglábbal is büszkélkedhet. A református templom míves fatornya valódi remekmű: tornáca kör alakú, faragott nyílásai a háromszéki nagykapuk jellegzetes formáit örökítik meg. Kúp alakú sisakja csonkagúlán nyugszik. Állítólag egyetlen vasszeg sincs benne, az egész hatalmas vázat csupa facsap tartja össze. Legutóbb 1862-ben újították fel. Bár mindössze két esztendő különbséggel készültek, az unitárius templom haranglába lényegesen egyszerűbb a reformátusokénál. Csúcsa gúla, szoknyája csonkagúla alakú. A másik fatoronyhoz hasonlóan ebben sincs egyetlen vasszeg sem. Mindkét haranglábat kézzel hasított, karcsúra faragott zsindelyek fedik. A kálnokiak úgy tartják, hogy a köröspataki veres barátok romos temploma egykor az ő falujukhoz tartozott.