Székely alapítású, később szász, ma már többségében román ajkú község Erzsébetváros és Segesvár közt félúton, az országúttól két kilométerre, délre. A Nagy-Küküllő menti dombok közt megbúvó település legfőbb látványosságát a Szent László tiszteletére szentelt templom jelenti, amelyet a 13. századi tatárdúlást követően emelt, az akkor még székely közösség. Az idővel keletebbre húzódó székelyek helyére szászokat telepítettek, akik a reformációt követően zömmel az evangélikus (lutheránus) hitre tértek át. Így a szászszentlászlói templom is az evangélikus egyház tulajdonába került. Az egyhajós, félköríves szentélyű épületet – a többi szász erődtemplomhoz hasonlóan – a 15. században részben átépítették és megerősítették. Ekkor készült szabálytalan alaprajzú, torony nélküli védőfala is.
Az evangélikus közösség 1842-1844 között ismét felújíttatta a templomot, ezúttal neobarokk stílusban. A rekonstrukció során a szentély déli falához sekrestyét építettek.