Ősi háromszéki székely település, Sepsiszentgyörgytől hat kilométerre, északnyugatra, az azonos nevű patak partján. Neve – melyet a szájhagyomány a hajdani Kálnoky család ősi kastélyát „köröskörülölelő” vizesárokból származtat – Kecruspotok alakban az 1332-es pápai tizedjegyzékben bukkan fel először.
A római katolikus templom a település központját uraló, úgynevezett elődombon áll. Egykor magas kőfal vette körül. A feltehetően középkori eredetű templom többszöri átépítés során nyerte el mai formáját. Legalábbis erre lehet következtetni a legutóbbi restaurálásakor a főoltár mögött, a félköríves szentély falán feltárt freskókból. A reformáció után a templom előbb az unitáriusoké, majd a reformátusoké lett. Hosszas huzavona után 1781-ben került vissza a római katolikus egyház tulajdonába. A szentély falán feltárt freskókon kívül a közelmúltban további falfestményekre bukkantak a templomhajót díszítő áloszlopok mögött.
Veres barátok tornya: Sepsiköröspatak és Sepsikálnok között félúton, az út fölé emelkedő domb tetején középkori eredetű kápolna romjai állnak a nagyközséget ellátó vízmű kútjának szomszédságában A romról a szakemberek is keveset tudnak. A feltételezések szerint egy a 15. században épült gótikus stílusú templom tornyának maradványa. A templomhoz valószínűleg ferences kolostor is tartozhatott, mert a környékbeliek napjainkban is a veres barátok templomának nevezik. Mára az egykori csúcsíves templom hajója teljesen elpusztult, csak sokszög záródású szentélyének alapjai maradtak meg.
A hagyomány szerint a falu fölött emelkedő – korábban Nyíres, ma – Fenyő-tetőn hajdan vár állott. Az ismeretlen nevű erődítés falainak helye, és a várat övező sánc nyomai most is jól látható. A hegy oldalában mesterséges eredetű barlangok és kőfülkék vannak, melyek a kőfejtések során keletkeztek.