A hajdani Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a trianoni országcsonkítás során elszakított Felvidék (Szlovákia) második legnagyobb városa. Lélekszáma, a hozzácsatolt szomszédos községekkel, falvakkal együtt negyedmillióra tehető. Közülük – a betelepítések és az asszimiláció eredményeként, ma már mindössze kilencezren vallják magyarnak magukat. Itt (a Szent Erzsébet dóm altemplomában) helyezték végső nyugalomra az 1906-ban Rodostóról hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejedelem földi maradványait, és itt született a huszadik századi magyar irodalom egyik legmegmeghatározóbb személyisége: Márai Sándor.
Kassa neve egy 1230-ban kelt oklevélben bukkan fel először. A tatárdúlás után elnéptelenedett környéken a XIII. század második felében hospesek telepedtek le. Ők kezdték el a folyamatosan növekvő település megerősítését. A Csák Máté oldalán álló Kassát 1312-ben Károly Róbert utasítására Görgey Jordán serege támadta meg. Harmincöt évvel később már szabad királyi városként említik. Kiváltságaiban I. (Nagy) Lajos király erősítette meg. A király a Kassán tartott országgyűlésen rendelte el az emlékezetes leányági örökösödést, melyet a rendek is elismertek.
Nagy Lajos halála után évszázadokon át tartó versengés indult Kassa birtoklásáért. Támadta Perényi Miklós, I. Ulászló, a cseh Giskra és a lengyel Albert herceg. A mohácsi tragédia után Kassa behódolt I. (Habsburg) Ferdinándnak, tíz évvel később azonban átmenetileg Szapolyai János szerezte meg. Ferdinánd azonban gyorsan visszafoglalta. Aztán Bocskai foglalta el, aki innen szervezte meg sikeres hadjáratát a véreskezű Basta martalócai ellen, ám kevéssel a győzelem után meg is halt. (Állítólag megmérgezték.) Néhány évig királyi tulajdonban volt, majd Bethlen Gábor foglalta el. A híres fejedelem Kassán vette feleségül Brandenburgi Katalint. Ugyancsak a felvidéki városban kiáltották ki Magyarország fejedelmévé I. Rákóczi Györgyöt. A XVII. században többször támadták a kurucok. S bár nem sikerült elfoglalniuk, Kassa mégis átállt az oldalukra. A császári seregek 1677. novemberében szállták meg Kassát, és kegyetlenül megtorolták a városvezetők hűtlenségét: valamennyiüket kivégezték. Ott tartózkodásuk alatt a császáriak megerősítették a várat, ennek ellenére 1682-ben Thököly Imrének sikerült visszafoglalnia. Aztán hol az osztrákoké volt, hol a magyaroké. II. Rákóczi Ferenc seregeitől 1711-ben foglalták vissza a császári seregek. Hogy elejét vegyék a további lázadásoknak erődítését földig rombolták.
Az első magyar nyelvű folyóirat 1788-ban Kassán jelent meg. És 1945-ben Benes elnök ugyancsak itt hirdette meg a városról elnevezett hírhedt kormányprogramját.
Kassa legismertebb műemléke a Szent Erzsébet-dóm, amely egy középkori templom helyén épült. (Az 1378-ban leégett templom nagyharangja az Orbán-torony szomszédságában látható.) A késő gótikus stílusú dómot százötven évig építették. Eredetileg kéttornyosra tervezték, végül egyik tornyát sem sikerült befejezni. Harminc évvel felszentelése után (1556) kigyulladt. Bár többször helyreállították, mai formáját az 1877-től 1896-ig tartó – Steindl Imre (az Országház tervezője) tervei alapján végzett – átépítéskor kapta. Déli tornyát egyszerű sátortető borítja, míg a Szent Istvánról elnevezett északi torony 1904-ben kapta barokk toronysüvegét. A dóm szárnyas főoltára 1474-1477 között készült.