A nyírségi település neve egy 1280-ban keltezett oklevélben bukkant fel először Powch alakban, melyet sokan a Paulus (Pál) névből származtatnak. Akkoriban a környék a Hont-Pázmány nemzetség birtokához tartozott. A XIV. század elején – az ecsedi vár birtokrészeként – már a Gutkeled nemzetség tulajdona.  Az évszázadok során többször cserélt gazdát. Volt a Báthoryaké, a Károlyiaké, tőlük a Rákóczi család szerezte meg, majd megint visszakerült a Károlyiakhoz, akik a Sennyei családdal osztoztak a birtokon.
A könnyező ikonjáról híressé lett település 1816-ban mezővárosi rangot kapott, melyet azonban 1872-ben visszavontak. Városi rangját 1993-ban nyerte vissza.
A jelenlegi díszes, máriapócsi barokk templomépület helyén a 17. század végén még egyszerű kis fatemplom állt. Történt, hogy 1696. november 4-én, miközben Papp Dániel lelkész a szent liturgiát végezte, bizonyos Eöry Mihály véletlenül a képre tekintett. A jámbor földműves legnagyobb döbbenetére a Szűzanyát ábrázoló festmény mindkét szeméből patakzottak a könnyek. A kép tizennégy napon át szüntelenül „sírt”, azután megszakításokkal december 8-ig folytatódott könnyezése, a kemény hideg dacára is.
A könnyező kép híre Bécsig eljutott. I. Lipót császár, aki a törökök feletti zentai győzelmet a kegyképnek tulajdonította, felesége kívánságára a csodás pócsi ikont Bécsbe vitette. Hosszú útja során a képről a Kassával szomszédos bárcai jezsuita kolostorban egy ismeretlen festő – állítólag – három másolatot készített. A reprodukciók egyike a kassai Jézus-társasági templomba került; a másik a Sáros megyei kisfalusi kápolnába, a harmadik pedig visszakerült Pócsra. Más források szerint a képről sokkal több másolat készült. Ezek közül egyet-egyet Egerben, Budapesten, illetve Esztergomban őriznek. De jutott belőlük Ausztriába, Németországba, Svájcba, s néhány másolat magánszemélyek birtokában is van.
Bármennyi másolat is készült a kegyképről, a máripócsi képmás bőven kárpótolta az eredetit: 1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én ugyanis ez az ikon is könnyezett. A szemtanúk állításait bizottság vizsgálta meg, és megállapította, hogy hitelesek. Így Szűz Mária csodás könnyei másodszor is megszentelt hellyé tették a pócsi templomot.
Mivel a Pócsra zarándokoló hívek száma évről évre rohamosan nőtt, a XVIII. század elején sürgetővé vált egy új, jóval nagyobb templom építése. Tekintve, hogy a helybeliek önerőből képtelenek voltak ilyen hatalmas összeg előteremtésére, 1701-ben Lipót császár engedélyezte a máriapócsi illetőségű Mészáros Mátyás számára, hogy a birodalom teljes területén gyűjtsön adományokat a tervezett új templom számára.
Végül a templom építését Bizánczy Gennadius György munkácsi helynök, a bazilita szerzetesek fő elöljárója saját megtakarított pénzéből kezdte el. A munkálatokat Oslanszky Mihály Mánuel püspök folytatta, egyúttal ő kezdte el a templommal szomszédos bazilita kolostor építését is. Az építkezés többször megszakadt, végül a templomot 1756-ban fejezték be, két tornya azonban kereken száz évvel később, 1856-ban készült el.
A belső berendezésének elkészültéig azonban még hosszú időnek kellett eltelnie; a csodálatos, díszes képállványt (ikonosztáz) 1885-1888 között készítették el, képeit 1896-ban újakra cserélték. A templom művészi képeit Boksy József és Petrasovszky Emmánuel festőművész festette meg.
Az eredeti Mária-képről készült másolat 1905 decemberében ismét könnyezett, kisebb-nagyobb megszakításokkal egy egész hónapon át. A csoda tényét ezúttal is egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte, újfent megállapítva a könnyhullás valódiságát.
A kegytemplomot 1946-ban kívül-belül felújították. Ekkor döntöttek arról, hogy a kegyképet áthelyezik a kereszthajó baloldali oltára fölé. Hogy a zarándokok számára minél megközelíthetőbbé tegyék a képet, az oltár mögött, a csíksomlyói kegytemploméhoz hasonló lépcsősort építettek. A munkálatokat nyár végére fejezték be. A felújított templom megáldására és a kegykép ünnepélyes áthelyezésére 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250. évfordulóján került sok, több ezer zarándok jelenlétében.
Két esztendővel később, 1948-ban XII. Pius pápa basilica minor rangot adományozott a máriapócsi kegytemplomnak. Az 1991. augusztus 18-án Magyarországra érkező, s időközben szentté nyilvánított II. János Pál pápa Máriapócsra is ellátogatott, ahol bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a híres kegykép előtt.
A kegytemplomot 2009-2010 kívül-belül ismét felújították. Ünnepélyes fölszentelésére 2010. szeptember 11-én került sor, számos görög és római katolikus püspök részvételével. A rangos esemény szónoka Bécs érseke, Christoph Schönborn bíboros volt. 
Az alábbi fotók 2010 augusztusában készültek.

http://www.digicart.hu/vs_photos/vrtour/mariapocs.html