A magyarság eredettörténete számos írott vagy szájhagyomány útján terjedő legendából, mondából táplálkozik, melyek mindegyike mögé jókora tábor sorakozott fel az évszázadok során.

Vannak, akik a csodaszarvas, illetve Hunor és Magor mondáját veszik alapul. A Képes Krónika szerint az Úr városában székelő Nimród király két fia: Hunor és Magor (Magyar) egy alkalommal vadászni indult. Meglehetősen eltávolodtak otthonuktól, amikor váratlanul egy gímszarvas keresztezte útjukat. A két ifjú legott üldözőbe vette a nemes vadat, amely a Perzsiával szomszédos Meotisz ingoványai irányába menekült. El is érte a mocsaras területet, s ott hirtelen eltűnt a szemük elől. Hunor és Magor bejárta a környéket, a szarvas azonban nem bukkant fel többé. Barangolásuk mégsem volt hiábavaló. Felfedezték, hogy a folyóvizekben, erdőkben bővelkedő, vizes, lápos terület számos olyan dúsfüvű legelőt rejt, amely kiválóan alkalmas népes nyájaik táplálására. Nagyon megtetszett nekik a hely, ezért visszatérve atyjukhoz kérték, engedje meg, hogy összes ingóságukkal az ingoványos részre költözzenek. Nimród beleegyezett fiai kívánságába, Hunor és Magor pedig hamarosan birtokba is vette a szárnyasban, vadban és halban gazdag, ráadásul nehezen megközelíthető hatalmas területet. Ott egy monostort építettek, és öt évig ki se mozdultak a meotiszi mocsarak közül. A hatodik esztendőben azonban újra feltámadt bennük a kalandvágy, és népes kísérettel portyázásra indultak. Már jó ideje úton voltak, amikor egy pusztában rábukkantak Belár király fiainak feleségeire, akik férjeik nélkül táboroztak, s épp a kürt ünnepét ülték. A harcosok elfogták az asszonyokat, jószágukkal egyetemben magukkal vitték őket a meotiszi mocsarakba. A foglyok közt volt Dulának, az alánok fejedelmének két lánya is. Egyiket Hunor, a másikat Magor vette feleségül. A hagyomány szerint ettől a két asszonytól származtak a hunok és magyarok ősei.
A másik tábor hívei Fehérlófia mondáját tartják hitelesebbnek, melynek főhőse egy vadász volt, aki a messzi Ázsia turáni részén élt. A fiatalember olyan gyorsan futott, mint a ló, s mivel haja hófehér volt, elnevezték Fehérlónak. Egy alkalommal Fehérló találkozott egy igazi fehér lóval. Már ösztönösen emelte kopjáját, hogy végezzen a fehér négylábúval, ám amint belenézett a szemébe, mintha bűvös erő kerítette volna hatalmába, képtelen volt megölni. Összebarátkoztak, s attól kezdve együtt járták a végtelen legelőket. Egyik este a valódi fehér ló lánnyá változott. Fehérlónak megtetszett a szépséges teremtés, de a lánynak is kedvére való volt az ifjú vadász. Olyannyira, hogy többé nem is változott vissza négylábúvá. Szerelmükből idővel fiúgyermek született, akinek a Fehérlófia nevet adták. A felnőtté cseperedett ifjú apja nyomdokaiba lépve szintén híres vadász lett. Amikor elérkezett az ideje, feleségül vett egy szemrevaló teremtést, és a házasságukból születő gyerekek alapozták meg a magyarok nemzetségét.
Bár a magyarság két ősi jelképe: a csodaszarvas és a turul, a fehér ló is vissza-visszatérő szereplője a magyar legenda- és mondavilágnak. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a több mint száz filmben szereplő autós és lovas kaszkadőr, Lezsák Levente ezt a történetet választotta látványos bemutatója indítószámának. Műsora második fele humoros jelenetekkel indul, majd lélegzetelállító kaszkadőr-bemutatóval zárul. Az alábbi felvételek a lakiteleki majálison készültek.